Tizennégy magyar és kilenc külföldi amatőr színjátszó együttes, zenekar és csoport részvételével júl. 3-án megnyílt a XVI. ifj. Horváth István nemzetközi színjátszó fesztivál Kazincbarcikán. A külföldi társulatok Szlovákiából, Horvátországból, Németországból, Romániából, Grúziából, Lettországból, Litvániából, Oroszországból és Csehországból érkeztek. Ez a fesztivál az európai amatőr színjátszás jelentős seregszemléje. /Nemzetközi színjátszó fesztivál Kazincbarcikán. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 6./
2002. szeptember 2.
Aug. 31-én a Kárpát-medencei Petőfi-emlékhelyek ifjú küldötteinek immár harmadik találkozója keretében Nagykárolyban a Petőfi-szobor előtt került sor ünnepi műsorra és koszorúzásra. A helyi református IKE és a Camerata Cantorum kórus fellépése után Muzsnay Árpád, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület alelnöke, a Szatmár megyei Petőfi-ünnepségek főszervezője elmondta: Az idei ünnepség aug. 30-án kezdődött. Szelestyehután azt az üveggyárat nézték meg, amelyet Petőfi annak idején ugyanolyannak látott, amilyen ma is. Utána Szamoskrassón álltak meg, a Bem emlékeket és a néprajzi múzeumot megtekintetni. Dávid Gyula és Kalla Zsuzsa vezetésével a Petőfi-emlékekről, a Petőfi-kutatásról, a Petőfi-kultuszról folyt kerekasztal-beszélgetés. Szatmárnémetiben megkoszorúzták a szatmári Petőfi-emléktáblát. Erdődön egyebek között Dávid Gyula és Pomogáts Béla mondott beszédet. Az idei találkozón dévaiak, kolozsváriak, désiek, magyardécseiek, szatmáriak, nagypeleskeiek, erdődiek, szatmárhegyiek, debreceniek, kazincbarcikaiak, budapestiek, bukarestiek, nagykárolyiak vettek részt. /Boros Ernő: Szatmár megyei Petőfi-ünnepségek. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 2./
2003. március 25.
Nagyszentmiklóson, Bartók Béla szülővárosában a zeneszerző születésnapi megemlékezéseit második éve szervezi a nagyszentmiklósi Pro Bartók Társaság. A Szegedi Konzervatórium és a Temesvári Nyugati Egyetem Zeneművészeti Kara legtehetségesebb diákjait vonultatja fel a születésnapi rendezvényen. Márc. 23-án, a nyitórendezvényen a zeneszerző köztéri szobrának megkoszorúzása alkalmával mondott beszédet Oncu Iosif, Nagyszentmiklós polgármestere, kifejtette, hogy idén a rendezvényt a regionális együttműködés és a népek közötti barátság jegyében szervezték. Meghívták testvértelepüléseik: Burgkirchen (Németország), Kazincbarcika, Kiszombor és Makó (Magyarország) önkormányzatának képviselőit. A DKMT Eurorégió művelődési rendezvényei közé sorolta az évente megszervezésre kerülő nagyszentmiklósi Bartók Napot. A Csongrád Megyei Önkormányzat nevében Herbert Bertalan főjegyző köszöntötte az egybegyűlteket, a Temes Megyei Tanács részéről jelen volt a Művelődési Bizottság elnöke, Bodó Barna, az RMDSZ-vezetést Toró T. Tibor parlamenti képviselő, valamint Halász Ferenc megyei elnök képviselte. A Nákó-kastély dísztermében hangverseny volt. /Szekernyés Irén: Bartók Nap a régió népeinek barátsága jegyében. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 25./
2004. január 20.
A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Művelődési és Idegenforgalmi Intézet egy idő óta évente megrendezi a Dialógusok című régiós konferenciáját, a határon innen és túl élő magyar értelmiségiek közművelődési intézményeknél és a civilszervezetekben tevékenykedő személyek számára. A színhely minden januárban más és más. Most Kazincbarcikán rendezték meg. Muzsnay Árpád, az EMKE partiumi alelnöke kiemelte, mennyire fontos a szűkebb nemzeti szempontokon való felülemelkedettség. Fölolvasták Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatala elnöke előadását. A magyarság határokon átívelő szellemi és kulturális egyesülése, egységének megmaradása és további erősítése céljából: „Okos és átgondolt politizálásra van szükségünk határon innen és túl egyaránt"- fejtette ki többek között. /Sike Lajos: Dialógusok 2004 – Kazincbarcika. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 20./
2004. január 22.
Európai régiók, magyar régió címmel tartott előadást Pomogáts Béla irodalomtörténész, az Illyés Közalapítvány elnöke a napokban Kazincbarcikán megrendezett (Dialógusok – 2004) nemzetközi konferencián. Történelmi példákat idézett: a régiók Európája jóval hamarabb létezett, mint a nemzetek Európája. A központosított nemzetállam nem állta ki az idők próbáját, mert belőle nőtt ki a múlt század két nagy katasztrófája: a fasizmus és a kommunizmus. Pomogáts szerint kérni kell a megfelelő régiók kialakítását. Kifejtette: Magyarországon nincs olyan összehangolt nemzeti stratégia, amely a közös nemzeti érdekeket együtt fogalmazza meg és vállalja fel. Véleménye szerint a mai magyar politikai elit nem alkalmas arra, hogy az európai integráció kihívásaira és ezen belül (az egész kárpát-medencei) magyarság érdekének megfelelően válaszoljon. Pomogáts Béla sajnálatosnak tartja az erdélyi magyarság megosztását. Úgy látja, a megosztásnak egyaránt van külső és belső oka. Első helyre a magyarországi politikai pártok felelőtlen beavatkozását tette. Felelős a román politikai elit, mely rafinált eszközökkel segíti a megosztást, s felelős a magyar kisebbségi elit, mely személyi érdekeit a közösség érdeke elé helyezni. /Sike Lajos: Egy felelős értelmiségi, Pomogáts Béla szerint: A megosztás először leszakadást, majd lassú halált jelenthet! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 22./
2005. január 19.
Karancsi Sándor Kazincbarcikáról hozzászólt Varduca György írásához /Javaslat Sz.egény A.nyaországi R.okonok egylete, Szabadság (Kolozsvár), 2004. dec. 30./című cikkéhez. A kettős állampolgárság ügyének nem népszavazás kérdésének kellett volna lennie. Ezt a kérdést a világon mindenhol megoldották, népszavazás nélkül. A hatalmon lévők mindent elkövettek annak érdekében, hogy az erdélyi magyarok ne tudják a magyar történelmet, a magyarországiak pedig, hogy ne tudjanak sokat az elcsatolt területekről és az ott élő magyarokról. /Karancsi Sándor, Kazincbarcika: Nem mindenki sz.egény a.nyaországi r.okon. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 19./
2005. szeptember 27.
Az egyik legnagyobb magyar zeneszerző, Bartók Béla (1881–1945) halálának 60. évfordulójára emlékeztek szeptember 25-én, vasárnap Nagyszentmiklóson, szülővárosában, a Pro Bartók Társaság szervezésében. A köztéri Bartók-szobornál elhangzott ünnepi beszédek után elhelyezték koszorúikat a Pro Bartók Társaság, Kazincbarcika és Kiszombor önkormányzatának, a Temes megyei RMDSZ-nek és a Temesvári Magyar Nőszövetségnek a képviselői. Ezt követően a megemlékezők a szülői ház helyén álló épületen megkoszorúzták az 1970 szeptemberében elhelyezett román és magyar nyelvű emléktáblát, majd az ún. német temetőben, a Bartók család sírjánál adóztak kegyelettel a zeneszerző emlékének. Bartók Béla magyar zeneszerzőnek tartotta magát, és visszautasított a korabeli román propagandát, amely román művészként tüntette fel. Ennek ellenére az emlékünnepség “hivatalos” nyelve a román volt, a programok közti összekötő szövegeket románul mondták, a díjkiosztó ünnepség is így zajlott, holott a rendezvényt magyarok szervezték, a meghívottak, érdeklődők zöme helybéli, temesvári és anyaországi magyar volt. A rendezvény a Nákó-kastélyban – amelyben egy Bartók-emlékszobát, vagy inkább emléksarkot tart fenn a múzeum – folytatódott, ahol Tamás Sándor, a Bartók Társaság vezetője olvasta fel románul és magyarul a zeneszerző méltatását, illetve Kerek Ferenc, a Szegedi Tudományegyetem zeneművészeti karának főigazgatója elevenítette fel emlékeit arról, miként került kapcsolatba a Bartók munkásságával, hagyatékának kutatásával, illetve a nagyszentmiklósi egyesület fáradhatatlan tagjaival. Az erre az alkalomra Varga István temesvári képzőművész által készített plakettekkel azokat tüntették ki, akik a Bartók-kultusz ápolásában elévülhetetlen érdemeket szereztek. /Pataky Lehel Zsolt: Bartók szelleme kötelez. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 27./
2008. október 3.
Tóth Ferenc szovátai festő művész képeiből nyílt tárlat Kazincbarcikán. A festő a korondi középiskola rajztanára. Művészetére jellemzőek az erős és tiszta színek, az erdélyi táj és az erdélyi emberek ábrázolása. /Tóth Ferenc tárlata Kazincbarcikán. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 3./
